Verőce 
Verőce a Duna bal partján, Váctól észak-nyugati irányban 9 km-re fekvő település. 
Neve szláv eredetű: a „dverce” (kapu) szóból ered. Nevét arról kapta, hogy a falu a török hódoltság idején a védvonalak egyik elzárható átjárójaként szolgált. 
Verőce helyén az első lakott település a kőkorszakban létesült. Később itt alakította ki a Római Birodalom egyik hídfőállását. A honfoglalás idején a települést Verenecca néven ismerték. 
Neve az évszázadok során többször változott. 1898-ban kapta a Nógrádverőce nevet. A szomszédos Kismarossal történő összevonás után a település Verőcemaros néven szerepelt a térképeken. A néhány éve megtörtént különválás óta ismét Verőce néven ismert. 
A falu fénykorát a XIV-XV. században élte, majd – a Duna-kanyar bal parti településeihez hasonlóan – hanyatlásnak indult. A XVIII. században magyarok, németek és szlovákok népesítették be ismét. Rövid ideig itt működött a környék első szénbányája. 
A XIX. század második felében a település ismét fejlődésnek indult, amikor a környék természeti szépsége vonzani kezdte a kirándulókat és a nyaralókat. 
A település jelenleg a Duna-kanyar egyik kis településének számít. 
A MÁV állomáshoz kapcsolódóan építették meg a kisvasúti állomást, amely a Börzsönyből ideszállított faanyag és kő átrakóhelyéül szolgált. 
| 
   Használaton kívül helyezett pályarész Verőce területén
  |    
A teherforgalom megszüntetésével a kisvasúti állomást és a Verőce–Kismaros szakaszt használaton kívül helyezték. 
| 
   Használaton kívül helyezett kisvasúti állomás Verőcén
  |    
Látnivalók Verőcén 
– Egyszerű, barokk stílusú református templom, amelyet 1743-ban szenteltek fel 
– Copf stílusú református templom, amelyet 1785-ben nyitottak meg 
– Gorka Géza  keramikus művész emlékmúzeuma, amely a Szamos utca 22. szám alatti többszintes villában található 
– Migazzi gróf kastélya, amelyet 1774-ben építettek és jelenleg egyházi szociális otthonként üzemel 
– Hét Harang Millenniumi Emlékhely 
  
Kismaros 
Kismaros viszonylag fiatal település. Első ízben az 1781-ben nyomtatott Vályi-féle térképeken szerepeltették. 
Kismarost III. Károly király alapította azzal a céllal, hogy a török hódoltság után elnéptelenedett országrészeket ismét betelepítse. A Köln, Stuttgart és Freiburg környékéről érkező telepesek földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A település lakói a XX. század első feléig megőrizték német anyanyelvüket és szokásaikat. 
Kismaroson halad keresztül a Budapest–Vác–Szob MÁV vasúti fővonal. A településen nagyvasúti megállóhely van. A kisvasúti személyszállítást kezdettől fogva a nagyvasúthoz csatlakozva végezték. 
| 
   Nagyvasúti megállóhely Kismaroson
  |    
Kismarosról rév közlekedik a Szentendrei-szigeten fekvő Kisorosziba. 
A településen torkollik a Dunába a Dél-Börzsöny legjelentősebb vízfolyása, a Morgó-patak. A patak völgyéből számos turistaút indul a környező hegyekbe. 
Az egykori híres kismarosi ifjúsági tábor később – Hotel Express néven – szállodaként üzemelt tovább. A létesítményt azonban bezárták. Helyén korszerű pihenő övezet épül. 
| 
   Az egykori Hotel Express
  |    
Kismaroson 1993 óta állandó helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg, amely a település  történetét a XVIII. századtól kezdődően mutatja be. A fényképfelvételek és kiállított emléktárgyak mellett eredeti hanganyagon népdalok is meghallgathatók. A Kismarosi Falumúzeum díjtalanul látogatható minden szombaton és vasárnap délelőtt 9:00-től 12:00 óráig a Kossuth Lajos utca 21. szám alatt. Nyitvatartási időn kívüli látogatásra is van lehetőség előzetes egyeztetés alapján. Telefon: (27) 383 121, (27) 383 879 
  
Börzsönyliget 
Szintén a Morgó-patak völgyében, Kismarostól északra, a Börzsöny belseje felé található a viszonylag fiatal üdülő negyed, Börzsönyliget. A terület közigazgatásilag Kismaros része. Korábban Szokolyához tartozott. 
A ligetes patakvölgyben korábban kizárólag nyaralók épültek. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre többen választják állandó lakóhelyül Börzsönyligetet. 
  
  
Szokolya 
Szokolya a Morgó-patak völgyében, Kismarostól 6 km-re északra, a Börzsöny egyik szinte teljesen zárt medencéjében fekszik. 
| 
   Szokolya látképe a kisvasút felől
  |    
Alapítása az Árpád-házi királyok uralkodásának idejére esik. Neve a szláv „szokol” szóból ered, amely sólymot jelent. Nevét valószínűleg az egykor itt élő, a visegrádi királyi udvar szolgálatában álló solymászokról kapta. Elképzelhető azonban, hogy a település névadója az egykori földbirtokos volt. 
A közeli erdők bővelkedtek nagyvadban. A Visegrádon tartózkodó magyar királyok kedvelt vadászterülete volt Szokolya és környéke. A közeli Királyrét létrejöttét és nevét is az udvari vadászatoknak köszönheti. 
| 
   Vadles Szokolya határában
  |    
Szokolya két híres szülöttje Mányoki Ádám és Viski János festőművészek. Mányoki Ádám előbb Rákóczi Ferenc festőjeként dolgozott, majd a szász királyi udvar szolgálatában állt. Viski János a falusi élet mozzanatait, állatokat, főképpen lovakat festett. 
Tiszteletükre a faluban emlékházat rendeztek be. Az emlékház a szokolyai polgármesteri hivatalnál történő előzetes bejelentkezés mellet látogatható. A polgármesteri hivatal telefonszáma: (27) 375 061. 
| 
   Mányoki emlékház
  |    
A kisvasút egyik megállóhelyének neve is őrzi a festőművész nevét: a korábban Szokolya alsó nevet viselő megállóhely nevét Szokolya–Mányoki megállóhelyre változtatták. 
  
Királyrét 
Királyrét, ahol a kisvasút jelenlegi végállomása található, a Börzsöny egy kisebb fennsíkján, több patak találkozási pontjánál fekszik. Tengerszint feletti magassága 250 méter. 
| 
   A Börzsöny színei ősszel
  |    
A település közigazgatási szempontból Szokolyához tartozik, gyakorlatilag azonban külön kis erdei falunak számít. 
A visegrádi királyi udvar fennállása idején a környék királyi vadászterület volt, ennek köszönheti nevét a település. Mátyás király vadászatai voltak a leghíresebbek, melyekről évszázadokon át fennmaradtak az elbeszélések. 
A legenda szerint a közelben található Királyréti-tó Beatrice királyné kedvelt fürdőhelye volt. A tó azonban későbbi eredetű. Valószínűsíthető, hogy a királyné valamely környékbeli, időközben elmocsarasodott vagy kiszáradt tavat látogatta. 
Az egykori főúri vadászkastély máig fennmaradt. Jelenleg Hotel Királyrét néven szállodaként, egész éven át üzemel. A hotelben szoba és apartman bérlésén kívül számos szabadidős tevékenységet is kínálnak: tenisz- és röplabdapálya használatát, úszómedence igénybevételét, kerékpárbérlési és lovaglási lehetőséget. A hotelhez többhektáros park tartozik. 
| 
   Hotel Királyrét főbejárata
  |    
Királyrét régóta kedvelt kiránduló- és üdülőhely. Királyrétről számos turistaút indul a Börzsöny belseje felé – közöttük a 865 méter magas Nagy-hideg-hegy és a 939 méter magas Csóványos felé. 
A kisvasút jelenlegi végállomásától alig száz méterre erdei büfé és étterem is működik. 
| 
   A királyréti Fa Büfé
  |    
Évtizedek óta vállalati üdülők, sportlétesítmények és vendégház üzemel Királyréten. 
Télen a téli sportokat űzők kirándulásainak kiindulópontja a Királyrét állomás közelében található autóparkoló. Sízésre alkalmas hó idején a Nagy-hideg-hegyen sífelvonó és egyéb kiszolgáló létesítmények üzemelnek.  |